A válás leginkább a gyerekek életére van hatással. A Ptk. módosítása által március 15-étől kötelező a gyermekelhelyezés során mediátort bevonni, aki a harcban álló felek között közvetítve segíthet a sérelmek kezelésében, a gyerek érdekeit figyelemebe véve, az új kapcsolatrendszer kialakításával gyerekbaráttá tenni a kialakult helyzetet. 

Elsőre talán paradoxonnak tűnik a gyerekbarát válás megfogalmazás, mégis helytálló. Egy elmérgesedett családi közegben élni egy gyerek számára több terhet jelent, mint csonka családban felnőni. A gyerekek 6 éves korukig megalkotják saját sorskönyvüket a tranzakcióanalízis pszichológiai irányzata szerint. Ily módon az őket ért benyomások alapján eldöntik, milyenek ők maguk és milyen a világ, oké vagy nem oké. A körülöttük zajló eseményekből leszűrik, milyen életcélokat érdemes követni, milyen hozzáállás a sikeres stratégia az életben való boldogulásukhoz. A gyerekek 6 éves korukig megfogalmazzák saját forgatókönyvüket életükre vonatkozóan. Az a gyerek, aki állandó csetepaték közepette él, kialakítja a világ nem oké pozíciót. A későbbiekben ennek igazolása szerint szervezi az életét, ez határozza meg a kapcsolataihoz való hozzáállását. S az a kisgyerek, aki feszültséggel teli légkörben cseperedik, folyamatosan frusztrálódik , hisz az ő világképében a világ történéseire neki közvetlen befolyása van. Így Anya és Apa veszekedésének ő az oka, fogalmazza meg saját sorskönyvének újabb passzusát. Ezek egy 6 éves narratívái, ahogyan ő értelmezi a világot, amit személyisége részévé téve később újraalkot maga is saját élete eseményeivel. Nem, ez nem azt jelenti, hogy törvényszerű, hogy rossz párkapcsolatban fog élni. Sokkal inkább olyan párkapcsolatban fog élni, melyben ezeket a gyerekkori döntéseket erősítheti meg.

valasKét példa a sorskönyvek hatására: Ildikó édesanyja erős, határozott nő, aki a gyerekeitől is ezt várta, kevés dicsérő szóval élt, viszont nem mulasztotta el emlékeztetni őket a hiányosságokra. Férje hozzá képest kevésbé erős, engedékenyebb, elfogadóbb. Lányaik, Olga és Lívia 4 és 6 évesek, mikor elválnak. A kisebbik Olga az édesanyánál, az iskolát kezdő Lívia édesapjához került. Szülővé válva Olga szintén nagyon erős anyává válik, kerüli a testi kontaktust lányával, határozott elvárásai vannak vele szemben, és minden történésért a gyermeket hibáztatja, saját kiválósága nem kérdés számára. (A másfél éves gyermeket pszichológushoz viszi, mondván, kezelhetetlen, magatartászavaros.) Lívia, gyermekkori döntése alapján pont ennek az ellenkezője. Engedékeny, mindenben a gyerekek érdekeit helyezi előtérbe, nagyon fontosnak tartja a testi kontaktust, és bármi nehézség adódik a gyermeknevelés kapcsán, magát hibáztatja, hogy ő nem tett meg mindent gyermekei kiegyensúlyozott fejlődése érdekében.

valas-gyerekMindkét sorstörténet a gyerekkorban meghozott döntés mintázatait rajzolják ki. Szülőként nem határozhatjuk meg gyermekeinknek, milyen stratégiát alakítsanak ki, de családi életünkkel, társas kapcsolatainkkal, tevékenységünkkel magunk teremtjük meg az ő forgatókönyve alapjait. Szülőként sokszor magunk is sodródunk azon tudatalatti bevésődések miatt, melyeket gyerekkori impulzusainkból hozunk, melyek – akaratunk ellenére is – behatárolják házasságunkat, gyermekeinkhez fűződő viszonyunkat.

Ha két ember a hozott forgatókönyvét nem tudja egy közös produktumban leforgatni, a válás megoldás lehet. Válni szépen is lehet, amiért ez nálunk sokszor mégis sárdobálásba fullad, az pontosan ezeknek a beigazolandó életstratégiáknak a fojtó szorítása. Váláskor mindkét fél sértett gyermekként védi saját önértékelését, a még valamelyest épen maradt forgatókönyvének széthulló darabjait. Ezekből nem lehet új életet építeni – főleg nem egy gyereknek. Új narratívára van szükség, újjáépített világra, szerethető énképre, megélhető jövőre. 

A mediátor ebben segít: a közös múlt elengedésében, a sérelmek feldolgozásában, a csalódások megélésében, az új irányok megtalálásában, az élhető jövő megalkotásában, a stratégiák kialakításában.

Németországban elterjedőben a fészekmodell, mely szerint a fiókák maradnak válás után a fészekben, és a szülők vándorolnak. Ez ugyan a válás krízishelyzetében nehezen megvalósítható mintának tűnik, az attitűdök, ahogy elengedjük az egykori közös életünket, ahogy a gyerek életére fókuszálva a jövőépítő megoldásra fókuszálunk a múltromboló problémacentrikusság helyett, kialakítható, megvalósítható, követhető.